A környezettudatos kertészek körében gyakori jelenség, hogy térkő-ellenessé válnak. Ennek igen egyszerű az oka: a gyakran túlzott mértékű használat, az aránytalan mértékű burkolt terület a kertben. Térkövezett felületekre pedig szükség van, csak helyes, arányos mértékben. De mit is jelent ez a helyes mérték?
– Szomoru Miklós írása –
Térburkolat a kertben
Első körben érdemes tisztázni, miért van rá szükség. Magyarország a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el, száraz kontinentális éghajlattal. Legalább fél évig hűvös van, sőt, a téli hónapokban igen hideg időszakok is előfordulnak. Gyakoriak az őszi és téli nagy esőzések, havazások, ködös időszakok. Lehetetlen vállalkozás lenne tiszta cipővel bejutni a házba, tiszta kerékkel behajtani a garázsba. Márpedig ez teljesen jogos igény. Szükséges a gyalogos bejáró valamint a ház bejárta között a könnyen tisztítható, fagy- és kopásálló, biztonságos járda, amely díszítő értékkel is bír. A járda elvezeti a csapadékvizet az épülettől (így óvja az épület alapját a kimosódástól), és megóvja a lábazatot is a felfröccsenő sártól. Egy gyalogos bejáró legalább 100 cm körüli szélességű legyen, két ember pedig kényelmesen elfér egymás mellett a 120 cm szélességű járdán. A garázsba való bejutásra, autóbeálló építésére 3 méter szélességében bizony indokolt a térkőhasználat a kényelmes közlekedéshez és a könnyű ki- és beszálláshoz, ezért az új építésű családi házaknál érdemes már a tervezéskor előre gondolkodni, és nem a kert végébe, hanem az utcafrontra építeni a garázst.
Egy grillező, a trambulin vagy a mobil medence alatti területet is érdemes térkövezni. A grillezők használatakor kényelmetlen kavics felületen bukdácsolni, a mulcs pedig tűzveszélyes. Nagyon fontos helyszín lett a kertes házhoz tartozó terasz, amely mára a ház életterének egyfajta kiterjesztéseként is funkcionál, sokszor szabadtéri nappaliként. Érthető az igény, hogy a kert többi burkolatával egységesen, azonos megjelenéssel építsük meg ezeket a felületeket.
A megváltozott igényeknek köszönhetően lassan eltűntek a túl élénk színű térkövek. A modern otthonokhoz készültek különleges megjelenésű, formatervezett térkövek, amelyek már önmagukban remek díszek. A kertben a helyesen megválasztott növényekkel, díszfüvek, örökzöldek vagy formanövények használatával és a szépen gondozott gyepfelülettel elegáns hatást lehet elérni.
A természetközeli kertekbe, romantikus otthonokba tökéletes választás a rusztikus vagy antikolt térkő. Az ilyen házat és kertet építők igyekeznek a természettel harmóniában kialakítani a burkolt felületeket. A régi épületekhez, felújított régi parasztházhoz vagy akár egy új funkciót kapott pajtaházhoz is tökéletes választás lehet az antikolt térkő használata. Természetesen szükség van szegélykövekre a térkő megtámasztásához, de alkalmas lehet az ágyások szegélyének megépítésére is. A térkő szegély vagy az akár a gyep szintjében elhelyezett, íves formában a földbe süllyesztett térkőelemek megkönnyítik a fűnyírást. A kerekeket egyszerűen a szegélyen végigtolva – akár szegélynyíró nélkül is – könnyedén lehet füvet vágni. A robotfűnyíró is könnyedén dolgozik a szegélyek mellett, de ebben az esetben érdemes lapjával fektetni a köveket.
Arányok és hatások
Miért fontos tehát az arányos mértékű térkőhasználat? A zöldfelületek alkalmazása helyett indokolatlan arányban épített beton- és aszfaltburkolatok a városi hőszigetek kialakulásának fő felelősei. Nyáron a tűző napnak kitett burkolt felületek még este is mintegy fűtőtestként adják le a környezetüknek a nappal elraktározott meleget, miközben a gyep vagy a kert növényei már hűtik/hűtenék a környezetüket. A túlzó használat eredményeképpen a hőmérséklet tovább nő nyáron – különösen a városokban –, de a sok követ és betont tartalmazó kertekben is. Reggelig alig hűl le a környezet, több vizet kell a kertünk növényeinek juttatni, és a házakban légkondicionáló nélkül elviselhetetlen meleg marad.
A sok beton a talajéletre is nagyon romboló hatású. A növények tápanyagfelvételéhez fontos, a gyökereikkel szimbiózisban élő mikorrhiza gombák és egyéb baktériumok számát nagymértékben gyéríti. Nélkülük pedig a növények hiánybetegségekkel fognak küzdeni: hiába a tápozás és az öntözés, ezen paránylények nélkül nem tudják felvenni az életükhöz szükséges tápelemeket. Stresszhelyzetbe kerülnek, és a betegségek tarolnak majd köztük, ezért is gyakoriak a nagyvárosi környezetben a különféle növénybetegségek. Meg kell ismerni, és meg kell érteni, hogy a talaj egy bonyolult és összetett ökológiai rendszer. Ha azt szeretnénk, hogy a kertünkbe ültetett növények szépek és egészségesek maradjanak, érdemes a térburkolatok mértékét is ésszerűen alkalmazni. A garázs például ne kerüljön a ház mögé, mert túl nagy térkövezett felületre lesz szükség, amely elveszi a helyet a hasznos, levegőt hűtő növényektől, amelyek díszítő és hasznos részei a kertnek.
Esztétikai kérdés is, hogy egy kertben ki mennyi térkövet használ. Mindenesetre érdemes szem előtt tartani azt, hogy a növényzet díszítő, hűtő, szélfogó és árnyékoló hatásával minket is szolgál. A kertre érdemes ugyanúgy tekinteni, mint egy ház vagy egy lakás berendezésére. Az épületen belül is szükség van nyitott terekre, burkolatokra, de szükség van bútorokra, székekre, szőnyegre is. Hasonló a helyzet a kertben is, szükség van térkövezett területekre, de nagyobb váznövényekre, gyepre, évelőkre és cserjékre egyaránt. Ahogy a lakást is a funkcióhoz jól megválasztott méretek, a végiggondolt berendezés és a színek teszik otthonossá, a kertet is hasonló szemlélettel kell megközelíteni.
A cikk szerzője Szomoru Miklós okleveles kertészmérnök a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán dísznövény szakirányon végzett. Kertészeti és kerttervezői tapasztalatait Erfurtban és Londonban szerezte. Számos elismerést és díjat elnyert angolkertje Pilisszentkereszten található.
Szomoru Miklós okleveles kertészmérnök